Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Abszolút szimplex, Abszolútum

                                                           

 

Kérdező: 4. Lélekkeresztelt vagyok?

HANG: 4. A fát gyümölcseiről lehet felismerni. A józanság mérlegén mutatkozik meg igazán, hogy mennyire lehettél új ember Lelkem által. (A józanság nem azonos az aggályossággal! A józanság a SZABADSÁG másik neve!)

Te ismered az eddig megjelent HANG-kötetek gondolati magvát. Azért tettem ezt számodra lehetővé, mert az átlagnál  nagyobb támadásoknak, kísértéseknek  vagy kitéve ebben a témában. Gyermeked sem nőhet a fejed fölé! A te felelősséged nem osztható meg! Vigyázz! A komplikáció nem az Én világom. Isten: ABSZOLÚT SZIMPLEX! Csak a ti világotok bonyolult, mert ti és az ősellenség azzá teszitek. Az Én világom nagyon átlátszó, tiszta, örömteli, boldogító, logikus és békét sugárzó! Az Én világomban nincs hangsúly a testen, a test állapotán! Az Én világomban a szívbékén, örömön, harmónián, a hazataláltság érzésén van a hangsúly. Ezt ne feledd el soha!  11 /922

 

 

Kérdező: TELE VAGYOK KÉTELYEKKEL.

Sok kétely fodrozza a lelkemet.

HANG: Kérdéseid annyira komplikált látást tükröznek, hogy ezekre egyszerű választ adni képtelenség. Azért képtelenség, mert bármit mondanék, szavaim benned, még komplikáltabbá kevernék lelked állapotát.

Egyszerűség! Istent a teológia abszolút szimplex-nek nevezi, és joggal!

Neked szükséged lenne arra, hogy legalább egy-két napra elvonulja a magányba, és ott számadást tarts magaddal. Neked szükséged volna egy olyan szemléletváltásra, amelynek következménye lehetne az a felfedezés, hogy életed értelmét képes vagy magadban megtalálni. Igen! Szükséged lenne arra az Istenre, aki nem rajtad kívül, hanem benned, boldogító módon jelen van.

Rá kellene jönnöd, hogy minden építő, buzdító, vigasztaló kapcsolat gyökere és forrása az Istennel való építő, buzdító, vigasztaló kapcsolatod, és nem fordítva! Nem a fából nő ki a gyökér, hanem a gyökérből a fa! Nem a fa tartja a gyökeret, hanem a gyökér a fát. Nem a folyam eredményezi a forrást, hanem a forrás a folyamot.

Te kapcsolatokról, kapcsolatok széteséséről, kapcsolatok szentesítéséről írsz leveledben, s így fejen állva akarod helyes látni a körülötted lévő világot. Lehet, hogy a világ is feje tetején áll rajtad kívül, de a világot nem neked kell talpára állítanod! Neked, magadnak kell talpra állnod ott benn, lelked mélyén, hogy rátalálj magadban Istenre, a Forrásra, a Gyökérre, s így valóban önmagadra találj. Állj talpra lelked mélyén, s egyszerűsödni fognak gondjaid, kapcsolataid, tisztulni fognak lelked fodrozásai! Hogyan kell talpra állnod lelked mélyén? Ez annyira egyszerű, hogy szinte le sem merem írni neked, éppen komplikáltságod miatt. De leírom, mert e sorokat nemcsak te fogod olvasni. Törekedned kell arra, hogy állapotszerű legyen benned ez a felismerés:

örömöd forrása az legyen, hogy neved be van írva a mennyben!  33 /3389

 

 

Kérdező: 1. Az Abszolút és Szimplex Isten, akiben nincs változás, hogyan értheti meg az állandóan változó embert?

2. Isten a világot ’Magából’ teremtette, amint a panteisták vallják?

HANG: 1. Amint a tengert nem lehet egy kis pohárba belesűríteni, úgy Istent sem lehet belesűríteni semmiféle szellemi lény értelemébe. Más az, hogy valamit tudhattok Istenről, és más az, hogy tudhatjátok az Istent! E második mindenkor csak töredékes számotokra.

Az előző hasonlattal élve, a tenger nem fér bele a pohárba, de a pohár, bármennyire is képes a növekedésre, belefér a tengerbe. De soha nem lesz egy az egyben a tenger. 

2. Isten szabadsága az, hogy amit akar, az van. Amit nem akar, az nincs. Az erkölcsi rendben a szellemi teremtények szabadsága az, hogy akarhatjátok azt, ami van, tehát azt, amit az Isten akar, s ilyenkor szeretetben és szeretetből, tehát Istenből élhettek. És akarhatjátok azt, amit az Isten nem akar, tehát a szeretet hiányát. Ilyenkor kívülre kerültök az Isten boldogító körén. De létezéseteket akkor sem tudjátok megszüntetni.

Isten nem darabolható, mint a világ anyagi léte. Isten nem függetleníthető az anyagi világtól, mivel Ő tartja azt létben. Amint a te gondolatod sem függetleníthető tőled, a gondolkodótól! Nincs bitangul, gazdátlanul röpködő gondolat.  De azért te sem vagy azonos a gondolatoddal.

Az erkölcsi rend, az más, mint az anyagi világ! A szellemi lények függetleníthetik magukat az erkölcsi rendben a szeretettől, tehát Istentől, s ezt az erkölcsi létezők boldogtalanságnak élik meg. Isten kénytelen a szellemi lényeket akkor is létben tartani, ha nem szeretik Őt vissza, mert szeretni csak az tud, aki tud nem szeretni is. Ha Isten megsemmisítené az Őt ’nem szeretőket’, akkor már nem lenne lehetőség ezek számára az, hogy valaha is szeressenek. Márpedig Isten nemcsak nem tart létben értelmetlenséget, de nem is hoz ilyet létre.

A szellemi lények értelmes létezéséhez feltétlenül hozzátartozik az, hogy boldogok is lehetnek, ha akarnak. Számukra természetellenes a boldogtalanság, vagyis az Istent vissza nem szeretés! Istenben változást kellene feltételeznetek, vagyis a teljesség hiányát, ha azt állítanátok, hogy Isten valaha is lezár azok irányában, akik az Őt visszaszeretésére vannak teremtve! 39 /4170

      

 

Kérdező: Összezavarodtam!

Tőled van az a trilógia, amelyből gondolatokat idézek? Ez valóban az Atya által sugalmazott mű?

1. A szellem fizikai testbe öltözése = Isten gondolatban akarja megismerni magát?

HANG: 1. Minden ami épít, buzdít és vígasztal, az Tőlem származik, azt Én, Jézus sugallom számotokra azért, hogy képesek legyetek szeretetben növekedni. Minden, ami elkeserít, elbizonytalanít, kétségbe ejt, az ördögtől van azért, hogy ne legyetek képesek a szeretetben növekedni. Az Én irányultságom az örök szeretet, a sátáné pedig az örök kárhozat. Az általad említett gondolatok abból a könyvből, amelyből idézel - kettő kivételével - istenkáromlás! A négyes és a hatos pontot azért nem tartom annak, habár nem igaz állítások, mert ezek a szeretet megélésének, az egyén megtérésének következményei is lehetnek. (Gondolj az egyik latorra, akit Velem együtt feszítettek fel!)

Az Isten attól Isten, hogy teljes és tökéletes. Mivel e két tartalom elválaszthatatlan egymástól, ezért az Istenben nincs ellentmondás! Így is szoktátok nevezni, hogy abszolútum! Lényegéből fakadóan tehát nem lehet belőle kettő, mert ellentmondásba kerülne önmagával, ugyanis két teljesség nem létezhet! A teljesség attól tökéletes, hogy ahhoz hozzáadni, abból elvenni nem lehet. Nem, mert mind a két lehetőség a tökéletességhez képest hiányt fogalmazna meg. Tehát az Isten a teljességében tökéletes, ezért képtelenség azt feltételezni, hogy az Isten nem ismeri önmagát! Az önismeret hiánya is hiány! Ha úgy lenne, ahogy a könyv írója állítja, akkor szellemtestbe született teremtményeimtől, mint kísérleti patkányoktól várnám nyomorúságos életük megtapasztalását, hogy azt beépítve magamba, törekedjek a teljességre. Ilyen gondolatokra csak a sátán képes! Azért is káromkodás az idézet, mert teremtményeim csak Általam juthatnak önismeretre, ezért bárhogyan cselekednek, abból a jó Tőlem van, a rossz pedig továbbra is a szeretet hiányát jelenti, s az nem származhat Tőlem! Azt, hogy Jóisten vagyok, azt eddig is tudtam, Nekem ehhez nem kell ’kívülről’ megtapasztalás! Megtapasztalás nektek kell erről, mert így nyer az életetek értelmet!  43 /4727

 

**********************************************************************************

    Abszolút szimplex: 11/922, 33/3389, 39/4170, 43/4727.