Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Cölebsz, Cölibátus

Kérdező: Uram! Mondj véleményt a cölebsz állapotról!                      

HANG: A cölebsz állapot nem az Én találmá­nyom. Isten olyan közösségre teremtette az embert, amilyen Ő maga. Ha egyszer világossá válik számotokra az, hogy Istenre teremtett lények vagytok, akkor maga a cölibátus olyan fehér holló lesz köreitekben, melyet nagyon erős égi jelekkel kell tudni alátámasztania annak, aki Rám akar e téren hivatkozni.

     A ti egyházaitok csak annyiban az Én Egyházam is, amennyiben semmiképpen sem kerül főszerephez az, amit Én csak úgy mellékesen jegyeztem meg, vagyis a cölibátus vállalása.

     Mondtam már neked, hogy Én nem hívok senkit ma olyan értelemben papnak, amint ti gondoljátok. Aki ma vállalja azt, hogy pappá szenteljék, az vagy törtető, vagy beteg, vagy naiv. Senkit sem hívok olyan intézménybe, ahol olyasmire kötelezik a belépőt, amelynél van jobb is. Márpedig a cölibátusnál van jobb e kategóriá­ban. Igaz, hogy nem mindenkinek jobb, de aki a legjobbnak tartja magára nézve azt, amit Én objektíve nem tartok a legértékesebbnek e téren, az ezt nem az Én kifejezett kívánságomra teszi, hanem azért, mert úgy gondolja, így tesz legjobbat önmaga számára. Ilyenkor nyilván ezt is kell tennie. Ugyanez áll a remetékre is.

     Ha tehát valaki jó szándékúan úgy gondolja, hogy általatok elgondolt papi hivatása Tőlem van, hát Én rendelkezésére állok, s ő, ha van benne megfelelő tanulékonyság és nyitottság, bizony nem fogja a cölibátust bálványozni.

     Aki Ellenemre, még ha jó szándékúan is, de nem akaratom meghallása következtében vállalta a cölibátust, annak később sem adom meg, hogy problémamentesen éljen cölibátusban. Soha nem tehetem meg, hogy bárkinek is átadjam helyemet. Soha nem tehetem meg, hogy ne az legyen a legjobb, amit Én akarok. Az Én legjobb akaratom helyébe ti tehetitek a saját jóakaratotokat, de azt ti teszitek és nem Én. Sohasem lehet jobb a ti akaratotok, mint az Enyém! Ilyesmit megtenni képtelen vagyok.

     Sajnos lehet olyan körülmény és lelki beállítottság, hogy jó szándékkal nem látjátok be, mennyivel jobb az Én akaratom, mint a tiétek. Ez főleg olyankor van, mikor már nagyon megideologizáltátok magatokban, hogy amit mások (elöljárók) mondanak, az inkább Tőlem van, mint amit ti gondoltok saját életetekkel kapcsolatban, még ha Én mondom is közvetlenül nektek. Bizony ilyenkor a mindenható Isten tehetetlenné válik. Sajnos sokszor van ez így!

     A cölebsz életnek bizony lényegéhez tartozik a szexualitás. Éppen ezért nem kötelezhető erre senki. Csak annak szabadna vállalni, aki belülről lát rá arra, hogy Istennek szándéka benne ezt a szexualitást perifériára helyezni. Ember erre csak akkor képes, ha mély benső meggyőződés vezeti, növeszti lelkének szárnyait olyan régiók felé, ahonnan nem bűn hozza le az illetőt a földre, hanem egy áldozattá válni akaró szeretetvágy, mely képes irgalmasságot bemutatni abban a világotokban, ahol az igazság rendjét, ha nem is építik, de hirdetik a bűn miatt földi életet vállalt emberek.

    A magány nem tartozik a cölebsz élet lényegéhez. Nem, mert mindenkinek szükséges saját maga számára biztosítani olyan időt, mikor magányban, csak lelkiismerete fóruma előtt, tehát Velem beszélget arról, amit más meg sem értene.

     Ne feledjétek, Isten mindenkit önmagára teremtett, s ember nem képes életetekben Isten szerepét magára vállalni úgy, hogy az számotokra megnyugtató lehetne. Csak a magány képes egyénné formálni személyiségeteket, mint ahogy csak kapcsolatok által érlelődhet ki személyiségetek.

    A kötelező cölibátus eltorzult személyiségeket alakít, mivel nem erre teremtett benneteket a Teremtő. Eltorzult személyiségek pedig csak tekintélyelv alapján, csak parancsuralmi rendszerben képesek egzisztálni. Önértékük helyett nélkülözhetetlen számukra egy háttér értékrend, mely személyes kapcsolatok helyett hivatali kapcsolatok értékét hangoztatja.   

     Magad is keservesen meg fogod tapasztalni, hogy mennyi támadás ér majd azért, mert vetted magadnak a bátorságot, s merted nyilvánosságra hozni a Velem közvetlen kapcsolatban megbeszélt gondolatokat. Nyilván nagyon sok helyen bele lehet kötni az elmondottakba. Erősítsen és bátorítson az a tudat, hogy annak idején nemcsak hibát találtak Bennem, hanem csak hibát!

     Az igaz, hogy sokkal jobban ki lehet fejteni minden gondolatot, mint ahogy eddig történt. E második kötetnek éppen az legyen a feladata, hogy az első kötet reagálásaira úgy válaszoljak általad, ahogy jobban megértethetem Magam.

      Kérd angyalaimat, hogy minél több olyan levelet kapjál első könyvedre, melyek alkalmasak további gondolatok, témák kibontására."  2 /86

 

 

Kérdező:  Uram! Valaki aziránt érdeklődik, hogy mi a szándékod vele? Pap, szerzetes, tanár, vagy valami egészen más pályát gon­dolsz számára?

HANG: Először is a keresztény felekezetek éppen azért járattak le Engem, mert a papnak jelentkezők nem szándékom szerint, nem Általam hívott egyének voltak. Nem igaz az, amit a katolikus Egyház létéről tréfásan állítani szoktak, hogy t.i. isteni eredete azzal is igazolható, hogy még papjai sem tudták tönkretenni. Igenis tönkre tudták tenni! Mutatja ezt a cölibátus kötelezettsége, a szentségek csak papok által kiszolgáltatható szükségszerűnek hirdetése az üdvösség elérésére, a fegyverek mindkét oldalon való megáldása, a harcoló katonák egymás elleni uszítása, az ellenség szeretésének tudomásul nem vétele, a sok-sok cím és rangkórság vágyainak felszítása, stb, stb. 

   Volt, akit hívtam papnak. De az illetőnek azt annyira nyil­vánvalóan hoztam tudomására, hogy ahhoz semmi kétsége sem férhetett. Ma már nem hívok senkit papnak, sem szerzetesnek. Ma mindenkit olyan szeretetre hívok, mely nem ismerheti az engedelmeskedtetés korlátait. Csak ezt ismerheti: "Szeress és tégy, amit akarsz!" Ezt az elvet ma már egyetlen felekezet urai sem tudják elfogadni alattvalóikra vonatkoztatva.

    Ha hiszel Bennem, akkor tudod, hogy sokkal jobban sze­­­­­­­­­­retlek annál, semhogy valaha is magadra hagynálak. De mindent a maga idejében. Neked mindig a jelent kell megszentelned. Szá­modra más nem is fontos. Ha tudod, hogy veled vagyok, ha igyekszel a mindenkori jelenben kedvembe járni, akkor tudlak vezetni, s te mindenkor tudni fogod, hogy mi a teendőd.

    Általában nem azért rejtettem el a jövő eseményeit előle­tek, hogy ez károtokra legyen, hanem éppen fordítva. Szüksége­sek azok az erőfeszítések, melyeket meg kell tennetek, hogy a Belém vetett bizalom ne csak elmélet maradjon, hanem tudjon életetek gyakorlatában is érvényesülni.

    Ebben a korszakban, melyben éltek, nagyon sok segítsé­get tud adni egy kisközösség, egy jó baráti kör, jövőtök megala­pozása érdekében.

     Megáldalak, hogy ezzel is erősítselek hitedben, hogy jobban tudj bízni Bennem.  2 /126

 

                                                                                                                                           

Kérdező: Kapok e életemben megfelelő társat?

HANG: Kérdésedben a hangsúly a megfelelőn van. Ameddig tőlem teszed függővé, addig csak ilyet találhatsz.

    Fontosnak érzem, hogy valami lényeges dologra felhívjam figyelmedet.

    Vannak, akik szinte mindent elkövetnek, hogy társat találjanak maguknak, s mégsem sikerül. Vannak, akik szinte semmit nem tesznek ezért, és mégis találnak maguknak társat. Van, mikor az erre látszatra legkevésbé számíthatók találnak társat, és van, mikor az erre legalkalmasabbnak tűnők nem találnak társat.

     Igen. Legtöbb embernek már előre eldöntött sorsa a házasélet. Ezek szinte belesodródnak ebbe. Akik nem sodródnak bele, azok nem teszik jól, ha minden áron házasságban szeretnének élni. Az ilyeneknél ez a vágy olyan kísértés, mely különböző elfoglaltságok vállalásával legyőzhető. A házasságban nem élők élete olyan komoly feladatokra predestinált, melyeket házasságban megvalósítani nem lehet. Van Tőlem kívánt cölebsz /házaséletet nem élő/ élet. Nemcsak papok és apácák körében. Amint van nem Tőlem kívánt cölebsz próbálkozás papok és apácák körében. Mi hát a te feladatod?

    Először is az, hogy ne irányítsanak leányod tanácsai. Én csak azokon tudok segíteni, akik vagy saját maguk nevében jönnek Hozzám, vagy azonosulnak mások tanácsával, s így szintén sajátjukként hozzák azt Elém.

    A másik: Ameddig hűségesen ragaszkodik valaki Hozzám, addig mindig remélheti, hogy nem fog magára maradni. Nemcsak olyan értelemben, hogy Én még soha senkit magára nem hagytam, - bár ez már önmagában is megnyugtató kell legyen -, hanem olyan értelemben, ahogy ti kívánjátok.  4 /289

 

 

 

Kérdező: Kapok e életemben megfelelő társat?

HANG: Kérdésedben a hangsúly a megfelelőn van. Ameddig tőlem teszed függővé, addig csak ilyet találhatsz.

    Fontosnak érzem, hogy valami lényeges dologra felhívjam figyelmedet.

Vannak, akik szinte mindent elkövetnek, hogy társat találjanak maguknak, s mégsem sikerül. Vannak, akik szinte semmit nem tesznek ezért, és mégis találnak maguknak társat. Van, mikor az erre látszatra legkevésbé számíthatók találnak társat, és van, mikor az erre legalkalmasabbnak tűnők nem találnak társat.

    Igen. Legtöbb embernek már előre eldöntött sorsa a házasélet. Ezek szinte belesodródnak ebbe. Akik nem sodródnak bele, azok nem teszik jól, ha minden áron házasságban szeretnének élni. Az ilyeneknél ez a vágy olyan kísértés, mely különböző elfoglaltságok vállalásával legyőzhető. A házasságban nem élők élete olyan komoly feladatokra predestinált, melyeket házasságban megvalósítani nem lehet. Van Tőlem kívánt cölebsz  /házaséletet nem élő/ élet. Nemcsak papok és apácák körében. Amint van nem Tőlem kívánt cölebsz próbálkozás papok és apácák körében. Mi hát a te feladatod?

    Először is az, hogy ne irányítsanak leányod tanácsai. Én csak azokon tudok segíteni, akik vagy saját maguk nevében jönnek Hozzám, vagy azonosulnak mások tanácsával, s így szintén sajátjukként hozzák azt Elém.

     A másik: Ameddig hűségesen ragaszkodik valaki Hozzám, addig mindig remélheti, hogy nem fog magára maradni. Nemcsak olyan értelemben, hogy Én még soha senkit magára nem hagytam, - bár ez már önmagában is megnyugtató kell legyen -, hanem olyan értelemben, ahogy ti kívánjátok.  4 /289

           

 

 

Kérdező: 2. Ostobaság a cölibátus, ostobaság a vallás!

HANG:

     Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők (János 15; 1-5)! Mivel a földön is rendnek lenni kell, ezért éppen úgy, mint egy családban, a szőlőlugassá növekedett szőlővesszők között is, az egyházban rendnek lenni kell! Minden betegség rendellenesség. Amint egy anyának

fáj, ha beteg valaki a családban, úgy a szőlőtőkének is fáj, ha betegség éri a vesszőket.

     Az Egyház nem azonos az egyháziakkal, mint a szőlőlugas sem azonos egyes fürtökkel, vesszőkkel! A lugason vannak szép és rothadt fürtök, elszáradt vesszők. Van olyan, hogy legtöbb fürt rothadt, s legtöbb vessző terméketlen. De nem a TŐKÉTŐL! Ez a GONOSZTÓL van. Attól a GONOSZTÓL, aki az Én ellenlábasom, s aki közöttetek él, és bennetek is, ha beengeditek magatokba!

    Abban a SZŐLŐLUGASBAN, abban az Egyházban, amely mindenütt ott van, ahol ketten-hárman összejönnek az Én nevemben, nem ostobaság sem a cölibátus, sem a vallás! Csak ott ostobaság, ahol nem az Én nevemben jönnek össze, és nem engem képviselnek!

    Van olyan, hogy valaki az Isten országáért vállalja a cölibátust (Máté 19;12)! A vallás pedig egyenesen KÜLDETÉS annak igazolására, hogy bennetek élek (Lukács 24; 47-48)! Örök igazság az, hogy egy fát nem az árnyékáról lehet helyesen felismerni, hanem a gyümölcseiről. Annak a fának pedig, amelyet ti egyháznak neveztek, gyümölcsei a szentek, és a jó szándékú nem szentek, a Dombi atyák, akik nélkül, hidd el, szegényebb és sötétebb lenne az élet a földön!

    Ne öntsétek hát ki a fürdővízzel együtt a gyermeket is! Keresztelő Jánostól szent Pálon keresztül a mai napig sokan éltek cölibátusban, és jól tették, hogy úgy éltek. Azt helytelenítem, ha a cölibátust kötelezően összekapcsolják a papszenteléssel. Minden olyan fogadalmat helytelenítek, amelyet valaki nem a rossz ellen tett, hanem valami jóra. A jónál mindig lehet jobb, ezért jóra nem szabadna fogadalmat tenni senkinek. És bár a vallásosság ördöge a legördögibb ördögök közé tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy a vallás ostobaság. …  11 /924

           

           

           

Kérdező: VÁLASZÚT ELŐTT ÁLLUNK.

            Magam és barátom nevében kérdezem: milyen életutatválasszunk?

HANG: Akit ma Én, Jézus, papnak, vagy szerzetesnek hívok, annak egyértelműen tudtára adom ezt. Akinek nem adom tudtára, az lényegében bárhogyan dönt, ha őszinte szeretet él benne Irántam, akkor mindig számíthat Rám, Jézusára! Döntéséért a felelősséget helyette vállalni nem tudom! Őszinte szeretet akkor él benne Irántam, Jézus iránt, ha Értem a házasságot is képes vállalni

     Sem a házasélet, sem a cölibátus nem önmagáért van. Mindegyiknek az a feladata, hogy Hozzám, Jézushoz, kerüljetek közelebb. Akiben nem egyértelmű az, hogy Én hívom nőtlen életre, és mégis azt választja, az inkább az élet könnyebbik oldalán akarja élni életét. Ebben feltétlenül csalódni fog. Nincs könnyebb és nehezebb élet. Csak boldog és boldogtalan élet van! Boldog élet az, amely Általam, Velem és Bennem akarja leélni földi életét akár nős emberként, akár nőtlenül. Boldogtalan élet az, amely nem veszi fel mindennap keresztjét és nem követ Engem, Jézust! Aki boldog akar lenni, annak a bódultságot kerülnie kell akár házas ember, akár nőtlen. Egyértelműség nélkül ne vállaljátok a papi, a szerzetesi életet! Ne áltassátok magatokat! Számotokra a házasélet a természetes életforma. Aki nem ezt választja, annak külön füleket adok a hallásra (Máté 19;12).    26 /2636